„A magyarok igazán érzik a zeném” – Robert Elster (Vibrasphere) interjú
Végről és újrakezdésről, a Vibrasphere-ről, mint szólóprojektről, és hazai kötődéseiről mesélt Robert Elster aka Vibrasphere, a május 15-ei Goa.hu és Y-Production szezonnyitó vendége. – A Vibrasphere mindig is a progresszív szcéna egyik legjelentősebb és legszeretettebb formációja volt, amiről a mai napig szuperlatívuszokban beszélnek a rajongók. Mondani sem kell, mekkora meglepetésként érte a közösséget, amikor bejelentettétek a végét, ha jól emlékszem 2011-ben. Mi vezetett ehhez a döntéshez?
– Akkoriban különböző dolgokról kezdett szólni az életünk. Úgy gondolom, ennek köszönhetően eltávolodtunk egymástól. – Annak ellenére, hogy a projekt, mint olyan abbamaradt akkor, azóta is fel-felbukkansz a DJ pultban. Minek köszönhető, hogy újra megörvendezteted a közönséget a zenétekkel?
– Így van. Azért alakult így, mert elképesztően szeretek zenét készíteni és nagyon élvezem, ha megoszthatom másokkal.
– Szólóprojektként viszed tovább a Vibrasphere-t?
– Vibrasphere-ként nem, de Robert Elster néven tervezek kiadni megjelenéseket, ami többé-kevésbé hasonlatos a Vibrasphere zenékhez – amolyan továbbfejlesztett változata annak.
– Mit lehet tudni Rickardról? Tartjátok a kapcsolatot? (Ő a Vibrasphere duó másik, egykori tagja – a szerk.)
– Úgy tudom, első körben a családja az, ami most kiteszi az életét, és kertészettel foglalkozik. Nem nagyon szoktunk beszélni, kivéve, amikor régi Vibrasphere kiadványokkal vagy újrakiadásokkal kapcsolatos deal-eket kell kötni.
– Látsz rá esélyt, hogy egyszer újra ketten álltok színpadra?
– Soha ne mondd, hogy soha, de őszintén szólva, kétlem…
– Milyen elképzeléseid vannak a jövőre nézve? Tervezel gyakoribb fellépéseket?
– Hamarosan megjelenik a szólólemezem, ami reményeim szerint sűrűbb fellépési lehetőségeket is jelent majd.
– Mesélj kicsit az új anyagról: mire számíthatunk? Miben különbözik/hasonlatos a mindenki által ismert Vibrasphere-hez?
– Ez maradjon inkább meglepetés, de annyit elárulhatok, hogy a Vibrasphere vibe határozottan érezhető benne.
– Önállóan dolgozol a lemezen, vagy vannak közreműködők?
– A saját kezem munkája.
– Miből merítesz ihletet hozzá? Mi mozgatja az egészet?
– Nehéz kérdés… Különféle élmények, amik érnek, úgy gondolom.
– Mikor jelenik meg? – Előreláthatólag júniusban.
– Rengetegen várják a májusi fellépésed, hiszen egy ideje nem láthattunk már magyarországi eseményen. Várod a visszatérést?
– Igen, én is izgatott vagyok, mert nagyon szeretem ezt az országot, és imádok a magyaroknak zenélni. Legutóbb 2015-ben jártam itt, egy hajón, ami nagyon klassz helyszín volt.
– Gyakran megfordultál már itt. Mik a benyomásaid?
– Úgy veszem észre, a magyarok igazán érzik a zenét, amit készítek, és ugyanazokra a dolgokra kattannak rá egy felvételben, amire én.
– Mi volt a legjobb/legrosszabb/legfurcsább élményed itt?
– Minden buli, amin voltam nagyszerű volt, mást nem igazán tudok mondani. – Ha jól tudom, nem csak szakmailag, hanem a magánéletben is közel kerültél a magyarokhoz, hiszen a barátnőd is idevalósi. Így van?
– Erdélyi, de magyarul beszél. – Volt lehetőséged megismerni magyar szokásokat, szavakat?
– Tudok néhány szót és káromkodást is, haha!
– Üzensz valamit azoknak, akik jönnek a májusi bulira?
– „Jó napot kívánok!” Ott találkozunk!